Harlem oly sokat jelent. Sokaknak, akiknek akadályokat kellett leküzdeni, hogy elérjék az amerikai álmot, Harlem szinte mindent jelentett – jót és rosszat –, de mindig lélekkel és ritmussal. Langston Hughes, az 1930‑as évek harlemi reneszánszának szinte szent költője, így írt az akkori szellemiségről: „Hallod, ezek tánclépések, / ritmusra ütik és ütik a…/ Szerinted / boldog percek?”
Nos, voltak boldog percek Harlemben, 2016 júliusának utolsó napján. A Szcientológia, az embereket felemelő és társadalmakat újjáépítő vallás, két új épületet is nyitott: egy egyházi szervezetet és egy közösségi központot Spanyol Harlem szívében. Aprólékosan felújított és felszerelt központokat – nemcsak a szépségért, hanem hogy Harlemben mindenkinek, minden bőrszínű és vallású embernek legyen gyülekezőhelye, ahonnan visszájára lehet fordítani a civilizáció hanyatlását.
Harlem újjászületésének egyik hatalmas alakja, Johnny Ray Youngblood tiszteletes – aki maga is vérbeli prédikátor a Piszga‑hegy Baptista Egyházban, és a Szcientológia Egyház igaz barátja – így fogalmazta meg, mit jelent az új Szcientológia-egyház és közösségi központ: „A szcientológusok olyanoknak segítenek, akiket soha nem láttak, akikkel talán soha nem találkoznak, és kiknek nevét soha nem fogják megtudni. […] És így, nézzétek ezt [az egyházat], amely előttünk bontogatja szirmait. Legyen hatalmas világítótorony a harlemi emberek számára.”
Nem kevesebbre kérve a szcientológusokat és barátaikat, mint hogy csatlakozzanak a társadalom hanyatlásának megállítását megcélzó kampányokhoz, a Szcientológia vezetője, David Miscavige az Alapító, L. Ron Hubbard szavait idézte, aki New Yorkban élt az 1930‑as években, majd 1970‑ben visszatért szociológiai kutatást végezni: „Ekkor történt az is, hogy LRH kidolgozta az Ember megmentésének technológiáit, amelyekről így írt: »Sok válasz van bennük az élettel kapcsolatban, és azért vannak, hogy az Ember használja őket.« És ez az, amit az új közösségi központunk képvisel. Nemcsak ajánlatot a segítségre, hanem inkább a mi jogunkat és kötelességünket, hogy segítsünk.”
A 6100 négyzetméteres harlemi egyház precíz tervezése biztosítja a hatékony áramlást a létesítmény vallásos szolgáltatási helyiségein keresztül. Minden látogatót a Közönséginformációs Központ fogad, amely videós és szöveges formában jeleníti meg a vallás hittételeit és cselekvésorientált programjait, valamint L. Ron Hubbard életrajzát. A közösségi központban tárgyalók, társalgók és tanfolyamtermek, valamint egy kávézó is található.
Onnantól, hogy a szalag aláhullott, jelezve az egyház és központ megnyitását, állandó és kitartó a lüktető nyüzsgés. Charles Rangel kongresszusi képviselő egy hivatalos nyilatkozatot vezetett a kongresszusi jegyzőkönyvbe, és a megnyitó napját, 2016. július 31-ét Harlemben a Szcientológia napjává nyilvánította.
Az új nyüzsgő egyház jótékonysági programjaihoz elsőként csatlakozók között volt Mary White lelkész, aki saját keresztény gyülekezetét elhozta a Szcientológia vasárnapi szertartásra, és Susana Bastarrica tiszteletes, a Virrasztás a Békéért és Ökológiáért alapítója, aki a béke nemzetközi napja alkalmából összefogta a közösséget.
A programok a művészetekre is kiterjedtek, amikor egy mariachi együttes a közösségi központban tartotta a próbáit. Nem sokkal utána egy nagy és változatos közönség előtt tartott rendezvényen Rappin’ Tate művész a „Hiphop a reményért” című slágerét adta elő.
Emberi jogi találkozók, drogellenes kampányok, információterjesztés a pszichiátriai visszaélésekről, Harlem dzsesszörökségének tisztelete – mindez és sok minden más tette színessé a harlemi ideális Szcientológia-egyház és közösségi központ első pár hónapját. Rekordszámú ember vesz részt Szcientológia szellemi szolgáltatásokon és tanfolyamokon, gyerekseregek építik az életüket a közösségi központ korrepetálási termeiben.
Harlem új ideális egyháza és közösségi központja volt a szikra, mely ismét belobbantotta ezt a büszke, történelmi környéket, amely túl régóta hanyatlott már. Ahogy David Miscavige mondta a megnyitón: „Mindössze annyit kell tennetek, hogy a földhöz szorítjátok a fületeket, és halljátok az újra meg újra ismétlődő visszhangot:
Harlem!
Harlem!
Harlem!”
