Küzdelem a nemzeti drogproblémával
Atléták és mások élesztik a drogmentes Magyarország eszményét.
Az egész országra kiterjedő drogfelvilágosító kampány fél millió embert ért el.
DROGELLENES KAMPÁNY: Azért, hogy növeljék az emberek tudatosságát és igényét a szélesebb körű és hatékonyabb drogmegelőzés iránt, és hogy felvilágosítsák fiataljainkat a drogok veszélyeiről, a Szcientológia Egyház tagjai jótékonysági koncerteket, maraton futásokat, sportrendezvényeket és a drogokról tényszerű adatokat tartalmazó kis füzetek százezreinek széleskörű terjesztését támogatják és szervezik. |
De. Fáztak. De hát akkor mire vártak a hidegben?
A válaszért kb. egy hónappal korábbra, kell visszamennünk, amikor ugyanez a hét ember – egy sportoló, egy adminisztrátor, egy lelki segítségnyújtást végző személy, egy értékesítési vezető, egy egyházi munkatárs, egy tréner és egy költő – a Blaha Lujza tér egyik gyorséttermében találkozott. Elhatározták, megkeresik a módját, hogy hogyan juttassanak el egy üzenetet több tízezer polgárhoz. A körülmények, ahogy mondták, azonnali cselekvést kívántak.
A 2002-es adatok alapján ugyanis a hivatalosan feljegyzett heroinfüggők száma 10 000. A tényleges számot csak találgathatjuk: az Egyesült Nemzetek Gazdasági és Társadalmi Tanácsának Kábítószerügyi Küldöttsége a magyarországi heroinnal és kokainnal való visszaélések számában nagymértékű növekedést jelentett, de a részletek még nem ismertek.
Viszont semmi sem utal csökkenő trendre, mivel a drogok használata az ifjúság egyre szélesebb rétegeit hatja át. A Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium jelentése szerint a marihuána, az amfetaminok és az extasy a leggyakoribb drogok Magyarországon, és a regisztrált kábítószer-fogyasztók 67%-a 15 és 24 év közötti fiatal. A drogfogyasztó tizenévesek kora pedig folyamatosan alacsonyabb lesz.
Lehet tenni valamit ezzel kapcsolatban?
Egy dolog volt közös abban a hét magyarban ott, a gyorsétteremben ülve: valamennyien Szcientológia önkéntes lelkészek. Ez a hét magyar – és több ezer társuk – hisz abban, hogy igenis lehet tenni valamit.
És demonstrálták is bizonyosságukat a 2002-es év folyamán gyermekeknek tartott drogmegelőző előadásaik, az utcai drogokról igaz tényeket közlő 65 000 felvilágosító füzet kiosztása, és a városközpontokban tartott felvilágosító előadásaik révén. Augusztusban egy egész napos koncert volt a budapesti Nyugati téren, ahol jól ismert előadók és táncegyüttesek támogatták fellépésükkel a kábítószerellenes küzdelem céljait.
|
Tehát, azon a bizonyos márciusi reggelen a Kossuth téren a rajtpisztoly képzeletbeli dördülésére vártak.
A rajtpisztolyt” Dr. Komáromi István, a Belügyminisztérium Közkapcsolatok Főosztályának vezetője és vezető főtanácsosa sütötte el”.
A drogmentes Magyarországba”
Tudjátok, hová futtok? – kérdezte, miután az atléták cselekedete céljának fontosságáról beszélt. – Hát, a drogmentes Magyarországba!” – mondta, és útjukra indította a futókat.
Az 1900 km-es Drogmentes Magyarországért Maraton” ezekkel a szavakkal vette kezdetét.
A futás 35 napjáról, élményeiről, csodáiról, küzdelmeiről és győzelmeiről egy egész könyvet lehetne írni. De a kérdés inkább az, hogy mi vett rá hét embert arra, hogy több héten át tűző napon, orkán erejű szélben vagy szakadó esőben is lankadatlanul fusson?
A válasz egy cél, egy álom volt: a drogmentes Magyarország álma. Az elhatározás, hogy elindítsanak egy Drogmentes Maratont Magyarországon, a Szcientológia önkéntes lelkészek jelszavából fakadt: LEHET VALAMIT TENNI EZZEL KAPCSOLATBAN.”
Hányszor hallotta az ember – többször és több helyről, fontos és jelentős személyektől –, hogy Semmit sem lehet tenni, ilyen az élet”, vagy Az ember legyen tisztában a korlátaival”, vagy hogy A világot úgysem lehet megváltani”, és hasonlók. Az ember ezek után magára maradhat azzal a gondolattal, hogy Ugyan, mit tudok tenni én egymagam? Hiszen semmilyen pozitív hatást sem tudok elérni.”
De az önkéntes lelkészek és más szcientológusok ezt világszerte másképp gondolják.
Nem kell belenyugodnunk a drogfogyasztók, bűnesetek, halálesetek és visszaélések folyamatosan emelkedő számába” – mondta Fogarasi József, az egyik futó. – Lehet valamit tenni ezzel kapcsolatban!”
És akkor kimondták, hogy végig fognak futni az országon, és meg fogják mutatni mindenütt, hogy a drogmentes élet különösen a nemzet ifjai számára igenis érdemes cél és üzenet.
Nagy nyilvános támogatás
Az emberek Magyarország-szerte kiáltványlapokat írtak alá drogmentes életet fogadva (felül), míg civil futók és kerékpárosok csatlakoztak a Maratonhoz, amely útja során mindenhol növelte az emberek tudatosságát a drogmegelőzés fontosságával kapcsolatban. |
Az atléták számos TV- és rádióinterjút is adtak. A rendezvényeken közismert sportolókkal és művészekkel léptek fel, akik egyértelműen a drog- és bűnözésmentes életre szólították fel az alkalmanként több száz főnyi közönséget.
Emellett felkeresték az érintett települések polgármestereit, rendőri vezetőit, iskolaigazgatóit, hogy a drogprobléma kezeléséről értekezzenek velük, és ismertessék azt az egyedülálló, több, mint 70 %-os hatékonysággal működő megoldást, a Narconon-programot, amelyet
Ez a Maraton – amelyet már a kezdetektől fogva jó néhány csoport és személy támogatott –, az országon keresztülhaladva, egyre nagyobb és nagyobb támogatást élvezett.
A futókhoz csatlakozott a nemzetközi ultramaraton futás élvonalát képviselő Frank Tibor, mint ahogy Pécsről az a négy diák is, aki 30 km-t futott együtt a csapattal. Az út mentén több ezren írták alá a Drogmentes Magyarországért tett fogadalmat.
De a Maraton céljának megvalósíthatóságára példa annak az iskolásnak az esete is, aki a Drogmentes Kapitányok” avatása után a betonkerítésnek hajítva törte szét az eddig magánál hordott extasy tablettát. A Maraton vándorkönyvében található számtalan támogató, sportoló, előadó, orvos, polgármester és tanár aláírása és elismerő szavai is fontosak – az azonos célért történő összefogás megannyi bizonyítéka.
Ez a nemes célú atlétikai vállalkozás egyébként a Belügyminisztérium hivatalos honlapjának első oldalán szerepelt.
Nemzeti erőfeszítések
Most önkéntes lelkészek Magyarország-szerte viszik tovább a futók szellemiségét. Több, mint fél millió magyar embert értek el egy fontos üzenettel a drogokról: Lehet valamit tenni ezzel kapcsolatban.” Ez a jelmondat új erőt ad a reményeknek és az álmoknak. Minden egyes személy kiveszi a részét, és ez sokat számít. Mint ahogy a futók is kivették részüket, amikor elhatározták, hogy tudnak valamit TENNI ezzel kapcsolatban. Én tudom. Ott voltam. Futottam 35 napon át.
Soós Zoltán
