Ember és Szabadság - A Magyarországi Szcientológia Egyház Lapja Ember és Szabadság - A Magyarországi Szcientológia Egyház Lapja
Keresés Kapcsolatfelvétel Weboldalaink térképe Presented by the Church of Scientology
 
Otthon
Hírek
Amerikai kiadványok
Nemzetközi kiadványok
Videók
Kapcsolódó oldalak
Mondja el véleményét!
Előfizetés



 A Magyarországi Szcientológia Egyház Lapja

Küzdelem a nemzeti drogproblémával
 
Oldal    1  |   2  |   3  |   4  |   5  |   6  |   7  |   8  |   9  |   10  |   11  |   12  |   13  |   14  |   15  |   16  |   17  |   18  |   19  |   20  |  

A szélsőségesség botrányai

Nyilvánosságra került az igazság arról a szélsőséges francia testületről, amelyet az intolerancia modell-jeként használtak Magyarországon.

Franciaország bejelentette vallási kisebbségekre vonatkozó emberi jogi politikájának megváltoztatását.



A nemzetközi emberi jogi szervezetek évekig tartó kritikájának eredményeképpen Franciaország elismerte a MILS hibáit és szélsőséges tevékenységét.

Alig 4 év alatt e csoport szélsőségessége úgy terjedt át Európa kormányaira – Magyarországot is beleértve –, mint az áttételes rák.

Emberi jogi szervezetek folyamatosan kifogásolták és bírálták a „Szekták Elleni Harc Minisztériumokközi Küldetését” (MILS), amelyet 1998-ban Lionel Jospin miniszterelnök hivatali ideje alatt hoztak létre, mivel az harcias magatartást tanúsított a vallási kisebbségekkel és az őket védőkkel szemben. Illetve a francia kormányt, mert visszautasította a reformok bevezetését. Szervezetek azzal vádolják a MILS-t, hogy megsértette az összes demokratikus normát és emberi jogi egyezményt, amely betartására Franciaországot szerződés kötelezi.

Ahogy azt a francia kormány egyik hivatalos testületének tagja, vagyis egy felsőbb kormányforrás mondja, ez a helyzet az állam „szégyenfoltjává” vált.

Így nem túl meglepő, hogy a demagóg Alan Vivien, a MILS feje, 2002 júniusában lemondott. De a MILS problémái továbbra is a nyilvánosság elé kerülnek. Ahogy a francia VSD magazin 2002 augusztusi számában beszámol róla, a MILS és a velük kapcsolatban álló szélsőséges csoportokból álló kis családja „soha ezelőtt nem került szembe ilyen robbanásveszélyes szituációval”.

A hatóságok ugyanis kijelentették, hogz készek megváltoztatni a vallásszabadsággal kapcsolatos állásfoglalásukat Franciaországban és Európában, illetve egy francia hivatalnok nyilvánosan elismerte, hogy a MILS csapás volt Franciaországra nézve – és ez 180 fokos fordulatra enged következtetni az ország vallási kisebbségeket érintő politikájával kapcsolatban.

Ez a kijelentés a változásra vonatkozóan egy meglepődött de örömteli hallgatóság előtt hangzott el a Biztonság és Együttműködés Európában Szervezet (OSCE) éves kongresszusán, amelyet szeptemberben Varsóban tartottak. Az OSCE, amely magában foglalja Európa, Közép-Ázsia és Észak-Amerika 55 nemzetének hivatalos delegációját, a világ egyik legbefolyásosabb emberi jogi testülete.

A MILS-t és a francia kormányt ért azon kritikákra, amelyek a reformok visszautasítására vonatkoztak, a francia delegátus válaszul magával vitt egy hivatalos nyilatkozatot, mely szerint a MILS „a megértés hiányát generálta, és elősegítette egy olyan kép kialakulását, amely nem áll összhangban a francia valósággal.”

Ezen túl a tisztviselő azt is elmondta, hogy a „francia delegátus a teljes nyitottság jegyében, kész bármely olyan szervezet rendelkezésére állni, amely párbeszédet szeretne folytatni vele.”

A MILS jövője erősen kérdésessé vált – azé a szervezeté, amely mind eszméit, mind formáját tekintve modellként szolgált néhány intoleráns magyarországi hivatalnoknak. Jó néhány politikus megpróbálta hasonló testület felállítását ebben az országban, bár ezt minden emberi jogi szervezet ellenezte (lásd „Politikusok lépéshátrányban az EU emberi jogi normáihoz képest”).

Közpénzek pazarlása

Azon túl, hogy nemzeti szégyent jelentett, a MILS az adófizetők pénzét is elpazarolta, ahogy arra az Ethique et Liberté (az Ember és Szabadság francia testvérújsága) által megszerzett dokumentumok rámutatnak.

2002 elején a Párizsi Szcientológia Egyház elhatározta, hogy utána jár, hogyan költi el a MILS a francia adófizetők pénzét, és ezért a MILS 1998-2001. évi kiadásainak feljegyzéseiért folyamodott.

Miután túljutott a MILS olyan irányú igyekezetén, hogy visszatartsa dokumentumait, végül 70 oldalnyi, a MILS kiadásainak feljegyzéseit tartalmazó anyaghoz jutott. Többen is úgy gondolják, hogy ezek a dokumentumok olyannyira sokatmondóak, hogy Vivien lemondása és a dokumentumok napvilágra kerülése egyáltalán nem véletlenül történt közel egy időben.

*************************
Ahogy a francia VSD magazin 2002. augusztusi számában beszámol róla, a MILS és a velük kapcsolatban álló szélsőséges csoportokból álló kis családja „soha ezelőtt nem került szembe ilyen robbanásveszélyes szituációval”.
*************************
Habár a MILS a francia kormány egyik belső hivatala, a feljegyzések nem kevesebb, mint 88 olyan utazásról tesznek említést, amelyet a MILS 16 hivatalnoka – Vivient is beleértve – 43 különböző országba tett.

Az eddig nyilvánosságra került utak között ott van Viviennek és feleségének a kínai útja 2000 novemberében, ahol az egyetlen megjelent nyugati kormánynak ő volt az egyetlen ismert képviselője, és ahol Vivien részt vett egy szektákkal kapcsolatos szimpóziumon, amelyet a kínai kormány szponzorált. Alig néhány héttel ezután Kína lefolytatta eddigi legkíméletlenebb támadását a keresztény felekezetek ellen, és azon túl, hogy fizikailag megsemmisített közel 1500 olyan épületet, ahol nem engedélyezett istentisztelet folyt, folyamatosan támadta a Falun Gongot, mely támadás, mint mondják, több száz ember életét követelte. A kínaiak intoleranciájukat illetően a vallásokra vonatkozóan Franciaországot nyíltan úgy kezelték, mint egyfajta „modellt” – és ez egy másik égető szégyenfolt a francia hivatalnokokra nézve.

A MILS pénzügyi feljegyzései ugyanakkor arra is rávilágítanak, hogy ennek a testületnek a tagjai ugyancsak előnyben részesítik a napfényes turista paradicsomokat, köztük a Reunion Szigeteket, Új Kaledóniát és az Antillákat. A dokumentumok szerint egy tengerentúli út alkalmával Vivien és egy másik MILS-hivatalnok egy hetet töltött el a meglehetősen drága francia guianai nyaralóhelyen, Cayenne városában – mindezt a francia adófizetők pénzéből.

Egészében véve, ahogy a pénzügyi feljegyzések mutatják, a MILS-hivatalnokok 2000-ben 461 munkanapot töltöttek hivatalukon kívül, 2001-ben pedig 412 munkanapot, ezzel 1 millió eurójába kerülve az adófizetőknek.

Az utak közül néhányat sohasem említettek meg a miniszterelnöknek küldött éves jelentéseikben. Eltűnt például az abidjani (Elefántcsontpart), illetve 4 MILS-alkalmazott nicosiai (Ciprus) útja.

De nem ezek a mulasztások voltak az egyedüli problémák a MILS jelentéseivel. A francia nemzeti újság (VSD) szerint augusztusban a Nemzeti Oktatási Minisztérium egyik alkalmazottja – aki 2001-ben lemondott rangidős tanácsadó testületi tisztségéről a MILS-nél – azzal támadta a MILS-t, hogy jelentései „pontatlanságokat és megtévesztő kijelentéseket” tartalmaznak.

A sors iróniája, hogy éppen a MILS volt az, amelynek tagjai ismételten azzal vádolták az ország vallási és filozófiai kisebbségeit, hogy azok pénzügyileg pontatlanok, megtévesztik a nyilvánosságot, és titokzatoskodóak. De nem lehetne jobb leírást találni a saját hivatalukról sem, amelynek bizonyos források szerint nincs túl nagy esélye az életben maradásra.

Azoknak, akik intoleranciájukra a MILS-ben találtak támogatóra és viszont, manapság másfelé kell ezt keresniük. Talán Keleten, mert az egyetlen ország, amely szilárdan támogatta Vivient és a MILS-t, a kommunista Kína volt.

Előző Következő
 
Lap elejére
 
Előző | Szójegyzék | Tartalom | Következő |
| Mondja el véleményét! | Kapcsolódó oldalak | Könyvesbolt | Otthon |
Ember és Szabadság - A Magyarországi Szcientológia Egyház Lapja
© 2003-2008 Nemzetközi Szcientológia Egyház. Minden jog fenntartva. Védjegy információk.