Ember és Szabadság - A Magyarországi Szcientológia Egyház Lapja Ember és Szabadság - A Magyarországi Szcientológia Egyház Lapja
Keresés Kapcsolatfelvétel Weboldalaink térképe Presented by the Church of Scientology
 
Otthon
Hírek
Amerikai kiadványok
Nemzetközi kiadványok
Videók
Kapcsolódó oldalak
Mondja el véleményét!
Előfizetés



 A Magyarországi Szcientológia Egyház Lapja

Küzdelem a nemzeti drogproblémával
 
Oldal    1  |   2  |   3  |   4  |   5  |   6  |   7  |   8  |   9  |   10  |   11  |   12  |   13  |   14  |   15  |   16  |   17  |   18  |   19  |   20  |  

Az ördögi kör megszakítása

Drogfüggőség és Magyarország jövője

[image]
Interjú Dr. Hermon Mihraniannal

1850 körül az USA-ban ópiummal kábították magukat az emberek, és függőségbe kerültek. Az orvostársadalom kezelésképpen egy másik kábítószert, a morfiumot kezdte használni. „Nem veszélyes” – mondták a specialisták, és az ópium helyett ezt ajánlották. De a morfiumnak ugyanaz volt az alapanyaga, vagyis ez is a mák gubójából készült. És 20 év alatt a morfium nagyobb függőséget eredményezett, mint az ópium. Ezek után azt javasolták, hogy a morfiumot heroinnal cseréljék fel, amely „ártalmatlan pótszer”. De 15 év elegendő volt, hogy bebizonyítsa, az új drog még rosszabb, mint az előző volt. 1920 óta az Egyesült Államok betiltott minden ópiumszármazékot. Nem sokkal később a heroin helyettesítéseként – a drogfüggőség kezelésére – egy új szer bukkant fel Németországban. Készítői ennek az új szintetikus anyagnak Adolf Hitler tiszteletére az adolphin nevet adták. Aztán átnevezték dolophinre, majd a metadon nevet kapta.

A drogfüggőség „ördögi köréről” és Magyarország drogproblémájának jövőjéről kérdeztük Dr. Hermon Mihraniant, a Nyírő Gyula Kórház belgyógyász addiktológusát.

Ember és Szabadság: Főorvos úr, a metadon ugyanolyan drog, mint a heroin?

H. Mihranian: Így van. Ez drog. Ez egy ópiátszármazék. Statisztikailag ugyan ki lehet mutatni, hogy a metadonos módszer sikeres, mert statisztikailag mindent lehet manipulálni. De a valóság nem ezt mutatja. A beteg leszokik a heroinról, és rászokik egy másik ópiátszármazékra, amely egyébként depridol néven közismert. Ez van a dobozára írva. Én nem hiszek ebben a szerben, és sokan vannak még, akik egyetértenek velem abban, hogy ha metadont adok a betegnek, akkor soha a büdös életben nem tudom őt drogmentessé tenni. A gyakorlat azt mutatja, hogy ez így van. A metadont annak lehet csak adni, akinél más megoldás nem működött, és ezen a módon védjük meg őt a közösen használt tűk útján terjedő fertőzésektől.

E és Sz: És mit szólnak ehhez azok a kollégái, akik a metadon pártján állnak?

H. Mihranian: Hát, dühösek. Dühösek, mert, ugye, nem értünk egyet. Sajnos ez a szakma ilyen. Nem mindig vagyunk ugyanazon a véleményen. Azonkívül nem értek egyet azzal a döntéssel sem, hogy mi a metadont térítésmentesen adjuk. Valahogy ez nem fér össze a társadalom érdekeivel. Ha valaki cukorbeteg, vesebeteg, neki miért nem adunk térítésmentesen gyógyszereket akkor, amikor a drogos nem fizet a metadonért az égvilágon semmit. Azt mondják, ha ingyen adom, akkor csökkenni fog a kínálat a piacon. Ez nem igaz! Ha a kínálat nő, a kereslet is nő, és ha a kereslet megnőtt, azzal annyit lehetett elérni, hogy a piacon a kábítószernek felment az ára. A másik dolog, amit nem szeretek, az a „könnyű drog”.

E és Sz: Ön nem szereti ezt a kifejezést?

H. Mihranian: Nem. A drog az drog. Nincs olyan, hogy könnyű és kemény drog. A különbség a drogok között az, hogy mikor szokik hozzá az ember. Kétségtelen, hogy a fűnél, a marihuánánál vagy az indiai kendernél sokkal hosszabb idő kell, mint a heroinnál. A heroinnál már 3-4 hét alatt kialakul a függőség, a fűnél néhány hónap alatt.

E és Sz: És Ön szerint mi a helyzet azokban az országokban, ahol gyógyszertárban is hozzá lehet jutni a fűhöz?

H. Mihranian: Hollandiában, Angliában nem tudták megoldani a dolgokat. Azt akarták, hogy csökkenjen a bűnözés meg az erőszak, mert ugye, a droggal együtt jár a bűnözés, a prostitúció és az erőszak.

E és Sz: És csökkent?

H. Mihranian: Nem csökkent. Éppen hogy nőtt. Az egy tévhit, hogy csökken a bűnözés, ha legalizáljuk a drogokat!

E és Sz: 20 éve dolgozik Magyarországon. Változott-e azóta a drogosok aránya?

H. Mihranian: Igen, nőtt. És nemcsak hogy több drogos van, hanem az életkor is lefelé tolódott. Már 13-14 évesen kezdenek drogozni. Az iskola nagyon sokszor nem tud mit csinálni. Ez komoly fejtörés az igazgatóknak. Nagyon sok előadást kellene tartani, és nem a tiltással kell kezdeni az előadást, hanem arról kell beszélni, hogy mi következik, ha valaki elkezd drogozni.

E és Sz: Főorvos úr, mi lesz 20 év múlva?

H. Mihranian: Nem tudom. Ha így marad a helyzet, akkor nem fogunk előrelépni. Én rengeteget beszélgetek a betegeimmel. Nagyon sokat segít, ha foglalkozom velük. Én mindig elérhető vagyok a számukra. Úgy gondolom, össze kellene fogni mindenkivel, aki a megelőzéssel foglalkozik. A pénz háromnegyedét, amit erre szán az állam, olyan intézményeknek kellene adnia, amelyek képesek segíteni. Az mindegy, hogy egyházi vagy nem egyházi intézmény. A lényeg az, hogy működik-e. Ha pozitív dolgok vannak benne, és az ott lévők tudnak segíteni, akkor azt az intézményt támogatni kell, fejleszteni és növelni kell a kapacitását, hogy a betegek oda tudjanak menni. Arra kell költeni a pénzt Magyarországon, hogy olyan intézmények legyenek, ahonnan a gyereket, amikor már tiszta, ki tudom emelni, és olyan közegbe tudom tenni, ahol foglalkoznak vele, és mint hasznos embert visszairányítják a társadalomba. Azzal kell foglalkozni, hogy megkeressük a gyerekben a képességeket, és segítsünk neki, hogy kezdjen el megtanulni dolgozni, kezdjen el megtanulni felelősséget vállalni, kezdjen el megtanulni élni.

E és Sz: Köszönöm a beszélgetést.

Dr. Mihranian — bár eredeti szakterülete a belgyógyászat — 1975 óta szülőföldjén, Jeruzsálemben, a kábítószer rabjainak gyógyításával is foglalkozott. Már a Föld több táján is dolgozott, amikor 1981-ben Magyarországra költözött, és azóta itt folytatja tevékenységét. A Közel-Keleten évszázadokra visszanyúló hagyománya van a drogok használatának, és a gyógyításban ott megszerzett tapasztalatait magyarországi tevékenységében is kiváló eredményekkel kamatoztatja. A Nyírő Gyula Kórháznak — az ország egyik legismertebb szenvedélybeteg-kezelő kórházának — főorvosaként méltán elismert szaktekintély az addiktológia témakörében.

Előző Következő
 
Lap elejére
 
Előző | Szójegyzék | Tartalom | Következő |
| Mondja el véleményét! | Kapcsolódó oldalak | Könyvesbolt | Otthon |
Ember és Szabadság - A Magyarországi Szcientológia Egyház Lapja
© 2003-2008 Nemzetközi Szcientológia Egyház. Minden jog fenntartva. Védjegy információk.