Legyőzni a drogokat; egy ember, aki megtalálta a boldogságot
|
Volt közöttük egy ember, aki elmondta a tapasztalatait, és hogy hogyan szokott le a drogokról:
Nagyon fiatalon, 12 évesen kezdtem el drogozni. Ez 1982-83-ban történt. Akkoriban csak ragasztót és műanyag zacskót tudtunk szerezni.
20 vagy 21 éves lehettem, amikor elkezdtem LSD-zni, füvezni, majd kb. 3 hónapon át naponta lőttem be magam heroinnal. 23-tól 26 éves koromig nagy dilemmában voltam, hogy hogyan tovább – ez már olyan állapot volt, amikor rettenetesen érzed magad, ha drogozol, és akkor is rettenetesen érzed magad, ha nem drogozol.
Valaki mutatott nekem egy füzetet, amelynek az volt a címe, hogy Válasz a drogokra. Ez annak a kézikönyvnek egy része, amelyet a Szcientológia önkéntes lelkészek használnak. De számomra akkor csak az volt fontos, hogy ami le van írva, működik-e a valóságban, vagy sem? Kipróbáltam. Működött! Igen! És az eredménye az lett, hogy nem drogoztam többé.
Később aztán arra is rájöttem, hogy amit én megtettem, azt mások is meg tudják tenni. De még jobb lenne, ha mások nem kerülnének ugyanabba a helyzetbe, mint amilyenben nekem volt részem.
Ezért elkezdtem az iránt érdeklődni, hogy mit lehetne tenni. Kiderült, hogy a Narconon drogrehabilitációs alapítvány – amely
Azóta is ezt csinálom. Megéri, mert tapasztalatom szerint a visszajelzés elég jó, és az előadások után sok gyerek írta le a véleményében, hogy már gondolt arra, hogy kipróbálja a drogokat, de most már nem akarja kipróbálni. Ez nagy örömmel tölt el. Számomra ezért megéri ez a munka.”

